Tóközi Imre

Forró álmok...

egy unalmas iskolai délelőtt emlékére


Holdfényes éjszaka volt, az Elm utca ragyogott a felhőtlen égen tündöklő csillagok fényében. Megálltam egy dús lombú bükkfa alatt, és hallgattam egy kicsit a csendet.
Amelyet szinte atomrobbanásként hasított ketté egy holdkóros bagoly ijedt rikoltása. Megismertem, Hú volt az, a környék baglyainak őse. Megigazítottam a vérfoltos baltát az övemen majd sóhajtozva elindultam úti célom felé…
A Hawaii szálló előtt megálltam, körülnéztem. Sehol senki. Kéjesen körbenyaltam a számat. Csodálatos lesz…
Odabent, a két szexi tulajdonos, Dia és Gabi békésen szuszogtak, nem sejtették ördögi tervem. A kloroformos kendő nedves érintésére felriadtak ugyan, de szinte ugyanabban a pillanatban el is szenderedtek újra.
Két órával később a két lány kábult testét kivettem a csomagtartóból, majd könnyed, kecses léptekkel szökellve bevittem őket kicsiny vityillóm hálószobájába. Lassan már kezdtek ébredezni, még jó, hogy már mindent előre elkészítettem…
- Hol vagyok? - kérdezte Dia, miközben zúgó fejét tapogatva felült az ágyamban. Pár pillanat múlva Gabi is csatlakozott hozzá. Hangosan felkacagtam, és kezemben a baltát lóbálva megindultam feléjük.
- Most pedig - suttogtam vészjósló hangon, magamban már előre élvezve a kéj hullámait - most pedig…
Sikoltottak. Nem bírtam tovább. Odaugrottam az ágy mellé kötött kis zsineghez, és elvágtam a baltával. Az elmés kis szerkezet elszabadulva felemelte a zongorát eddig letakaró vászonterítőt, és meggyújtotta a csokitortán a gyertyákat.
- Boldog születésnapot! - suttogtam mosolyogva. Hálájuk nem maradt el… (álmomban :))