Tóközi Imre

Bye, bye, Love...


Arcára ráhull,
Az alkonyi napsugár,
Jó ital a Red Bull,
Sárga cserebogár!

Kígyót eszem,
Harsog a fogam alatt,
Elment eszem,
Fejemen lyukas kalap.

Emésztésem rendben,
Bár a gyomrom korog,
Nem tartom nagy becsben,
Mi a vízben tocsog.

Disznó sonka az igazi,
Róka rege róka,
Azt eszünk mi addig is,
Míg eltart ez a móka.

My little pony,
Hangzik el a cím,
A trabit meg kell tolni,
Sántít biz' a rím!

Megakadt a torkomon,
Biga csiga háza,
Badka manó aszondom,
Fejbe leszel vágva.

Addig nyújtózkodjál,
Míg a takaród ér,
Mert ha kireked a láb,
Belepi a dér!

Beittak a legények,
Holnap lesz a vásár,
Ha nem lelünk majd férget,
Eszünk jó kis kását.

Védjük az anarchiát,
Dicsőség neked, KÁOSZ!
Legyőzzük majd Columbiát,
Szüch Gabi orra mákosz...

Szerelmes versnek indult
Eme költemény,
De korán másra fordult,
Hova nem jut el a fény.

De a sötét is hív,
Jókat lehet ölni,
Bár terjed jól a HIV,
Mint az illatos kölni.

Öregszem, érzem,
Elvisz majd a kór,
Nem ízlik a tőzeg,
Eszem inkább sót!

(ki)VÉGE(ztek)