Tóközi Imre

Hammurappi


Oh, Hammurappi, te bölcs,
Megadhatnád az emberiségnek, ami köll.
De jő még kutyára dér, arra meg böjt,
Fellázad majd ellened sok - sok föld.

Ledöntik öröknek szánt oszlopod,
S mondják vígan: "Most jól leszopod!".
Hát kellett neked hírnév, hatalom,
Ha most már majd ezzel telik napod?

Beásnak nyakig a szent homokba,
Vagy betesznek egymagad egy lukas ladikba.
De történjék bárhogy paraszt,
Nem a te szavadra fog hörögni a haraszt!

S most levonom, mi tanulság ebből,
Ne akarj annyira kitűnni a hülye tömegből.
Megtanít ebből, amit csak lehet,
Kedves tantárgyunk, a társadalomismeret.

Persze az egész baromság, bébi,
Nem ettől tanulod, hogy hogyan kell élni.
Csak konc a nyakunkon Huba,
Ez a sok - sok felesleges duma!