Tóközi Imre

Birkab*szó visszatér

avagy mi is történt Tihanyban valójában?

 
 
Egyszer volt, hol nem volt, talán még a zóperencijás tengeren is túl, hol a a kunta-kinte Eddie Murphy még sosem forgatott filmet, hol az ég bár hupikék, törpikék helyett rózsaszín Christina Aguilera-szörnyek népesítették be a vidéket, s ahol békés birkák legelésztek nagy odaadással nap, mint nap, élt egy Habba nevezetű ifjú - éppen csak innen néhány nappal a harmincon -, kinek bűnös vágyairól ódákat zenghetne mind, ki magyar, de beszéljen inkább helyette valódi neve: BIRKASANOVA, a BASZÓ.
 
Történt aztán egy napon vala vele (s mindehhez egy teljes citromnak leve), hogy egy nemes másik ifjú (aki a én vagyok az áldozat) szekerére felkéredzkedvén Tihanynak berkein annak birkáira bukkanának az Úr 2006. évében augusztus hó 24. napján...





Szemében kéj könnye, szája szegletében nyál csillogott bőszen egyszerre, s nem használt többé a szép, szelíd szó, mellyel a szörnyű tettet megakadályozni szerette volna a én, így inkább mások okulására hűen dokumentálta a történteket...





Habbának elszánt léptei, amikkel megindult az akkor még mit sem sejtő nyáj irányába, kétségtelenné tették bűnös szándékait...





...mégis visszafordult olykor, ki tudja milyen beteg gondolatokkal a fejében, mintha bátorítást várna, vagy azt mondaná, hogy van itt elég birka kettőnknek is...





De mit ád az Úr! A berkák nem is voltak oly ártatlanul berkák, ki tudja honnan, de mind jól tudták ők biza, hogy mi következik vala velük, ha nem állnak odébb, s legott el is húzódtak az időközben jedi trükkökhöz folyamodó Habba elől!





Már úgy tűnt, hogy fel kell adnia bűnös üzelmeit, hiszen a birkákkal nem versenyezhet élő ember... Ám a fondorlat mindég győzedelmeskedik a jámbor jószágok felett, s Habba is hamar ráébredt, hogy itt bizony a nyáj gazdájával kell egyezkedni, a hírős-neves (vér)pék-juhásszal...





...kinek neve nem más, mint Kenobi the Mutant, avagy emberi (?) nevén BoB, kinek botja mindig hosszabb, mint a subája...





Ami ezután következett - a birkák számára minden bizonnyal örökkévalóságnak tűnő órák során - az már nem csupán játék és mese, hanem igazi szopós-b*szós-romantikus-horror-pornó-sci-fi harmincon túliaknak, s emiatt jelenleg csak az hallhatná, aki maga is átélte, így nem látom értelmét a sok vérnek, bélnek és pénisznek. Borzalom, ha csak visszagondolok, azóta is hippikkel álmodom...




 
Aztán szerencsére vége szakadt az iszonyatnak, s midőn Habba eltéve rettenetes szerszámát felhúzta a sliccét, indulhattunk tovább, beteljesíteni igazi küldetésünket, de ez már egy másik mese hajókról, no meg égnek és földnek összes vizeiről...